8. Kötések, rendszerek, kombinációk

Szimpla, kötés, rendszer: mi micsoda?

A szimpla fogadásnál egyetlen tippre teszel: ha bejön, fizet, ha nem, elbukod a tétet. A kötés (akkumulátor, angolul parlay) több tippet fűz össze egyetlen fogadássá: a kifizetéshez az összes lábnak találnia kell, cserébe az oddsok összeszorzódnak. Két 1.90-es tipp kötésben 3.61-et fizet, öt ilyen már 24.76-ot, a számok gyorsan válnak csábítóvá.

A rendszerfogadás a kötés "biztosított" változata: a kiválasztott tippekből nem egyetlen nagy kötést kötsz, hanem az összes lehetséges kisebb kombinációt egyszerre. Így akkor is kapsz valamekkora kifizetést, ha nem minden láb talál, cserébe több részfogadást fizetsz meg. A legismertebb, névvel ellátott rendszerek:

• 1Trixie: 3 tipp, 4 fogadás (3 dupla + 1 tripla). Bármilyen kifizetéshez legalább 2 találat kell.
• 2Patent: 3 tipp, 7 fogadás (3 szimpla + 3 dupla + 1 tripla). Már 1 találat is fizet valamennyit.
• 3Yankee: 4 tipp, 11 fogadás (6 dupla + 4 tripla + 1 négyes kötés).
• 4Lucky 15: 4 tipp, 15 fogadás (a yankee + 4 szimpla).
• 5Canadian (super yankee): 5 tipp, 26 fogadás; Heinz: 6 tipp, 57; Super Heinz: 7 tipp, 120; Goliath: 8 tipp, 247 fogadás.
• 6"2/4", "3/5" típusú rendszerek: csak az adott méretű kombinációk (például öt tippből az összes hármas kötés), a hazai irodák kedvelt formátuma.

A tét fogadásonként értendő. Egy "1000 forintos" trixie valójában 4 × 1000 = 4000 forintba kerül, egy goliath ugyanekkora alaptéttel 247 000-be. Az első kockázat már itt jelentkezik: a rendszer neve kicsinek hangzik, a teljes kitettség nagy.

Margin-halmozódás: minden láb újra fizet

A 4. fejezetben kiszámoltad, hogy minden odds tartalmazza az iroda árrését. Kötésben az oddsok összeszorzódnak, és velük szorzódik az árrés is: minden hozzáadott lábbal újra megfizeted az iroda "árát". Ez a kötések legfontosabb, számokban kimutatható tulajdonsága.

Vegyünk egy tippet, amelynek valódi esélye 50%, a fair odds tehát 2.00, de az iroda 1.90-et ad rá: szimplaként hosszú távon a pénzed 95%-át kapod vissza, a várható veszteség 5%. Köss össze hármat: a kötés 1.90 × 1.90 × 1.90 = 6.86-ot fizet, miközben a fair odds 8.00 lenne, a valódi találati esély pedig 12.5%. A várható visszatérülés 0.95 × 0.95 × 0.95, azaz 85.7%, a veszteség már 14.3%. Öt lábnál 22.6%, nyolc lábnál 33.7%: egy goliath-méretű kötésben a pénzed harmadát az árrés viszi el, mielőtt egyetlen meccs eldőlt volna.

A rendszerfogadás ezen nem segít, mert minden részkombináció ugyanazokból az árréssel terhelt oddsokból épül. A fenti három tippből kötött trixie várható visszatérülése 89.1%, a patenté 91.6%: jobb, mint a sima tripláé, de csak azért, mert rövidebb kötéseket és szimplákat is tartalmaz, nem azért, mert a rendszer bármit "visszaadna" az árrésből.

Ökölszabály: ha egy láb várható vesztesége v, akkor n független láb kötésének várható visszatérülése (1 − v) az n-edik hatványon. Az árrés nem összeadódik, hanem hatványozódik.

Variancia-robbanás és a korrelált lábak

A kötés nemcsak drágább, hanem sokkal szeszélyesebb is. Három 50%-os láb kötése az esetek 12.5%-ában, egy négylábú yankee teljes találata 6.25%-ában jön be: a tipikus élmény a hosszú, megszakítatlan bukósorozat, amelyet ritkán szakít meg egy-egy nagy kifizetés. A IV. modulban (különösen a 21. fejezetben) kiszámolod majd, milyen hosszú bukósorozat számít "normálisnak": kötéseknél ezek a számok többszörösükre nőnek, és pszichológiailag ez a legveszélyesebb terep, mert a nagy nyeremény emléke elfedi a folyamatos, apró vérzést.

Külön csapda az egy meccsen belüli kötés (same game parlay): a lábak itt nem függetlenek. Ha a csapatod nyer, valószínűbb, hogy a csatáruk gólt is szerzett, a szorzott odds viszont függetlenséget feltételezne. Az irodák ezt pontosan tudják, és a korrelált kombinációkat vagy tiltják, vagy újraárazzák, természetesen a saját javukra: az ilyen termékeken mért tényleges árrés az iparági beszámolók szerint a szimplák többszöröse.

Minél több a láb, és minél összefüggőbbek, annál kevésbé a tudásodra fogadsz, és annál inkább az iroda árazására.

Miért reklámozza az iroda, és mikor racionális mégis?

Nem véletlen, hogy a reklámokban szinte mindig kötés szerepel: acca-boost, kötésbiztosítás, "növelt szorzó". Az iroda szemszögéből a kötés a tökéletes termék: magas árrés, óriási variancia (így a jó játékos is sokáig veszít), és lottószelvény-élmény, kis tétből nagy álom. A promóciók ebből a megnövelt árrésből adnak vissza egy keveset, hogy többet játssz belőle.

Van-e helyzet, amikor a kötés matematikailag védhető? Egy: ha minden láb önmagában pozitív várható értékű (10. fejezet) és a lábak függetlenek, akkor az előnyök is összeszorzódnak, a kötés EV-je magasabb a szimplákénál. Csakhogy a variancia még gyorsabban nő, ezért a tétméretezés szabályai (25. fejezet) csak nagyon kis tétet engednének rá, és +EV lábakat találni önmagában is a kurzus legnehezebb feladata (14. fejezet). A gyakorlatban ide tartozik még a célzott promóció-kihasználás (18. fejezet), amikor a boost vagy a biztosítás ténylegesen fedezi az árrést, ezt mindig számold végig.

Ha szórakozásból kötsz, az rendben van, de ismerd az árát: a fenti számítás szerint egy nagyobb kötés vagy rendszer a pénzed 20-30%-át adja oda az irodának, függetlenül attól, mennyire értesz a sporthoz. Kereseti tervnek a kötés a piac legdrágább terméke.

Ha játszod: kevés láb, kis és előre rögzített tét, korrelált lábak kerülése, és a 39. fejezet (felelős játék) szabályai. A kötés szórakozás, nem stratégia.