7. Piactípusok III, speciálisok

BTTS, pontos eredmény, félidő/végeredmény

A BTTS (both teams to score) egyszerű igen/nem kérdés: szerez-e gólt mindkét csapat. Fontos látni, hogy ez nem független világ: ugyanabból a gól-eloszlásból árazódik, mint az Over/Under (5. fejezet), csak másik szeletét fedi le. A 2-0 például Over 1.5, de BTTS-nem; az 1-1 Under 2.5, de BTTS-igen.

A pontos eredmény piacon a végeredményt tippeled meg (2-1, 1-1, 0-3...). Sok kimenetel, magas szorzók, és pont emiatt kényelmes terep az irodának: a sok kimenetel között észrevétlenül lehet vastag árrést szétteríteni. A teljes piac overroundja itt gyakran 20% fölött van, szemben az 1X2 tipikus 5%-ával.

A félidő/végeredmény (HT/FT) a két állapotot kombinálja: kilenc kimenetel az 1/1-től a 2/2-ig. Az X/1 például azt jelenti, félidőben döntetlen, a végén hazai győzelem. A csábítóan magas szorzók itt is a kombinált, kis valószínűségű kimenetelek természetes matematikájából jönnek, kiegészítve egy bőséges árréssel.

A speciális piac nem attól speciális, hogy más logikával működne: ugyanaz az esély-eloszlás, szeletelve. Amitől más: a szeletelésen sokkal több árrés fér el.

Szögletek, lapok, játékos propok

A szöglet- és lappiacok (Over/Under szögletszámra, sárga lapokra) első pillantásra statisztikai játszóterek, valójában erősen kontextusfüggők: a szögletszám a játékstíluson múlik, a lapszám a játékvezetőn és a meccs tétjén. A tét nélküli, langyos meccs és a rangadó ugyanazokkal a csapatokkal teljesen más lap-eloszlást ad.

A játékos propok (gólszerző, lövések száma, gólpassz) a leggyorsabban növekvő szegmens, és az iroda szemszögéből a legjobb üzletek közé tartoznak: kevés a megbízható nyilvános adat, a hírek (sérülés, rotáció, poszt-váltás) órák alatt átárazzák a piacot, és a margin ehhez képest is széles. Aki propokat játszik, információs hátrányból indul, miközben prémiumot fizet.

Mellékpiacon a "jó érzés" különösen olcsó jel: a szögletszámról vagy a gólszerzőről mindenkinek van benyomása, megbízható eloszlása viszont keveseknek. A benyomás és az eloszlás közti rést az iroda árazza, a saját javára.

Miért magasabb az árrés a mellékpiacokon?

Három ok. Először: kicsi a forgalom, ezért az árazási hibák kockázatát az iroda szélesebb árréssel fedezi. Másodszor: gyenge a verseny, mellékpiacon ritkán hasonlítasz össze öt irodát, a fő piacokon igen. Harmadszor: nehezebb a modellezés, kevesebb és zajosabb az adat, ezt a bizonytalanságot is te fizeted meg.

A számok kézzelfoghatók: ha az 1X2-n 5%, a pontos eredményen 22% a teljes árrés, akkor ugyanannyi pénz forgatása a pontos eredmény piacon nagyjából négyszer drágább. A 4. fejezet módszerével bármelyik piac árrését ki tudod számolni, a platform meccsoldala pedig a szolgáltató 150+ piacát mutatja nyitó, átlag- és legjobb árral (40. fejezet), ott ez szabad szemmel is látszik.

Nem az a tanulság, hogy mellékpiacot tilos játszani, hanem az, hogy ott az ár a legmagasabb és az információs hátrányod a legnagyobb. Ha játszod, szórakozásként kezeld, és tudd, mennyit fizetsz érte.