7. Piactípusok III, speciálisok

BTTS, pontos eredmény, félidő/végeredmény

A BTTS (both teams to score) egyszerű igen/nem kérdés: szerez-e gólt mindkét csapat. Fontos látni, hogy ez nem külön világ: ugyanabból a gól-eloszlásból árazódik, mint az Over/Under (5. fejezet), csak másik szeletét fedi le. A gól-eloszlás nem bonyolultabb, mint egy esély-lista: minden lehetséges eredményhez tartozik egy szám, hogy milyen gyakran fordul elő, az 1-1 gyakran, a 4-3 ritkán. A 2-0-nál két gól esett, tehát az Over 1.5 (több mint másfél gól) bejött, a BTTS viszont nem, mert a vendég nem szerzett gólt. Az 1-1-nél fordítva: szintén két gól, tehát az Under 2.5 (kevesebb mint két és fél gól) jött be, és a BTTS is, mert mindkét csapat betalált.

A pontos eredmény piacon a végeredményt tippeled meg (2-1, 1-1, 0-3...). Sok kimenetel, magas szorzók, és pont emiatt kényelmes terep az irodának: a sok kimenetel között észrevétlenül lehet vastag árrést szétteríteni. Az árrés (angolul margin vagy overround, mindhárom ugyanazt jelenti) a szorzókba épített jutalék. Ha a kínált szorzókat esélyre váltod és a piac összes kimenetelére összeadod, sosem pont 100% jön ki, hanem több, és ez a 100% feletti többlet az irodáé. A pontos eredményen ez a többlet gyakran 20% fölött van, szemben az 1X2 tipikus 5%-ával. Kézzelfoghatóan: minden megjátszott 100 forintból átlagosan nagyjából 17 marad az irodánál a pontos eredményen, és nagyjából 5 az 1X2-n.

A félidő/végeredmény (HT/FT) a két állapotot kombinálja: kilenc kimenetel az 1/1-től a 2/2-ig. Azért kilenc, mert a félidei három állás (1, X, 2) mindegyikéhez háromféle végeredmény tartozhat, 3-szor 3 az kilenc. Az X/1 például azt jelenti, félidőben döntetlen, a végén hazai győzelem. A csábítóan magas szorzók itt is a kombinált, kis valószínűségű kimenetelek természetes matematikájából jönnek, kiegészítve egy bőséges árréssel. Két dolognak kell egyszerre teljesülnie, a félidei állásnak is és a végeredménynek is, két feltétel pedig ritkábban jön össze, mint egy. Tegyük fel, hogy a félidei döntetlen esélye 25%, és a döntetlen félidőket követően a hazai csapat az esetek 40%-ában fordít. A kettő szorzata 10%, vagyis nagyjából tíz ilyen meccsből egy: tisztán 10-es szorzó járna érte, a kiírt szorzó viszont ennél alacsonyabb, és a különbség az iroda árrése.

A speciális piac nem attól speciális, hogy más logikával működne: ugyanaz az esély-eloszlás van mögötte, csak máshol vágják ketté. Amitől más: a szeletelésen sokkal több árrés fér el.

Szögletek, lapok, játékos propok

A szöglet- és lappiacok (Over/Under szögletszámra, sárga lapokra) első pillantásra statisztikai játszóterek, valójában erősen kontextusfüggők: a szögletszám a játékstíluson múlik, a lapszám a játékvezetőn és a meccs tétjén. A tét nélküli, langyos meccs és a rangadó ugyanazokkal a csapatokkal teljesen más lapszámot hoz: az egyiken tipikusan két-három sárga lap van, a másikon simán összejön hat. Ugyanaz az "Over 4.5 lap" kiírás tehát az egyik meccsen ritkán jön be, a másikon reális, pedig szó szerint ugyanaz a mondat áll a szelvényen.

A játékos propok, vagyis az egy-egy játékos teljesítményére kötött fogadások (gólszerző, lövések száma, gólpassz), a leggyorsabban növekvő szegmens. Az iroda szemszögéből a legjobb üzletek közé tartoznak: kevés a megbízható nyilvános adat, a hírek (sérülés, rotáció, poszt-váltás) órák alatt átárazzák a piacot, és az árrés ehhez képest is széles. Aki propokat játszik, kétszeresen van hátrányban. Kevesebbet tud a meccsről, mint az iroda, hiszen a sérülés- és rotációs híreket az iroda beárazza, mire a fogadó lépne, és a szokásosnál drágábban is veszi meg a fogadást: jóval nagyobb árréssel, mint az 1X2 tipikus 5%-a.

Mellékpiacnak (vagy speciális piacnak) azt hívjuk, ami nem a meccs fő kérdése: nem az 1X2 és nem a gólszám, hanem például a szöglet, a lap vagy a gólszerző. Itt a "jó érzés" különösen olcsó jel: a szögletszámról vagy a gólszerzőről mindenkinek van benyomása, azt viszont kevesen tudják, valójában milyen gyakran fordul elő a 8, a 10 vagy a 12 szöglet. A benyomás és a valódi gyakoriság, vagyis a megbízható eloszlás közti rést az iroda építi be az árba, a saját javára.

Miért magasabb az árrés a mellékpiacokon?

Három ok. Először: kicsi a forgalom, ezért az árazási hibák kockázatát az iroda szélesebb árréssel fedezi. Másodszor: gyenge a verseny, mellékpiacon ritkán hasonlítasz össze öt irodát, a fő piacokon igen. Harmadszor: nehezebb a modellezés, vagyis nehezebb megbecsülni a valódi esélyeket, mert kevesebb és zajosabb, azaz ingadozóbb az adat. Ugyanaz a csapat az egyik meccsen 3 szögletet rúg, a másikon 11-et, és attól, hogy három meccsen sok volt, még semmit nem tudsz biztosan a negyedikről. Az iroda is bizonytalan, és ezt a bizonytalanságot is te fizeted meg.

A számok kézzelfoghatók: ha az 1X2-n 5%, a pontos eredményen 22% a teljes árrés, akkor 22 osztva 5-tel nagyjából négy, vagyis ugyanannyi pénz megjátszása a pontos eredmény piacon nagyjából négyszer drágább. A 4. fejezet módszerével bármelyik piac árrését ki tudod számolni. A platform meccsoldala pedig magától kiírja a szolgáltató 150+ piacát nyitó, átlag- és legjobb árral (40. fejezet): a nyitó ár az, amivel az iroda indult, az átlagár a több iroda átlaga. Ott ez szabad szemmel is látszik.

Nem az a tanulság, hogy mellékpiacot tilos játszani, hanem az, hogy ott a legdrágább a fogadás, vagyis ott a legnagyobb a szorzóba épített árrés, és ott tudsz a legkevesebbet az irodához képest. Ha játszod, szórakozásként kezeld, és tudd, mennyit fizetsz érte.