Piacelemzés

Kelly-kalkulátor

A Kelly-kritérium egy 1956-ból származó képlet, amely megadja azt a tőkearányt, amely adott valószínűség és odds mellett elméletben a bankroll leggyorsabb hosszú távú növekedését adná. A kalkulátor ezt a frakciót a te becslésedből számolja ki; a kimenet a képlet illusztrációja, nem tét-ajánlás, és nem pozitív várható értéknél a Kelly nullát ad.
Elemzés, nem tanács. A kalkulátorok kimenete matematikai illusztráció a kurzus fejezeteihez, nem fogadási ajánlás, tét-javaslat vagy pénzügyi tanács. Minden döntés saját felelősségre.

Tétméret

Kelly-frakció

A Kelly-kritérium a bankroll-növekedést maximalizáló elméleti frakciót adja meg, a képlet kimenete matematikai illusztráció, nem tét-ajánlás.

Add meg a becsült valószínűséget és az oddsot; az osztó a variancia-fejezetben tárgyalt óvatossági gyakorlat.

A képlet

Kelly-frakció = (valószínűség × odds - 1) / (odds - 1), vagyis EV / (odds - 1). Tört Kelly: a teljes frakció osztva a választott osztóval (2 = fél Kelly, 4 = negyed Kelly).

Végigszámolt példa

Becsült valószínűség 55%, odds 2.00. EV = 0.55 × 2.00 - 1 = 0.10. Kelly = 0.10 / (2.00 - 1) = a bankroll 10%-a; a fél Kelly 5%, a negyed Kelly 2.5%. Ha a valódi esély csak 50%, az EV nulla, és a helyes frakció 0%: az 55%-os becslésből számolt 10% ilyenkor tiszta túltétezés.

Miért tört Kelly?

A teljes Kelly a valószínűség-becslés hibájára rendkívül érzékeny: a túlbecsült esély túl nagy tétet ad ki, ami a hibát felnagyítja. Ezért a szakirodalom jellemzően tört (fél vagy negyed) Kelly-t vizsgál. Viszonyításként: az elterjedt egység-szemléletben 1 egység tipikusan a bankroll 1-2%-a, a teljes Kelly ennél sokszor jóval nagyobb frakciót ad ki.

Tipikus félreértés

A Kelly-képlet nem tudja, jó-e a becslésed: pontosan azt a valószínűséget optimalizálja, amit beírsz. A túlbecslés túltétezéshez vezet, és a túltétezés Kelly-vel gyorsabban apasztja a tőkét, mint a túl kicsi tét. A saját kutatásunkban a piac záróárai minden modellünknél pontosabbak voltak, vagyis a képlet legérzékenyebb bemenete, a valószínűség, a legtöbb becslésben pontatlan.

01

Mi a Kelly-kritérium?

John L. Kelly 1956-os képlete, amely adott odds és valószínűség mellett a hosszú távú tőkenövekedést elméletben maximalizáló tétarányt adja meg. Feltételezi, hogy a valószínűség pontos, nagyon sok ismételt fogadás van, és az ingadozás végig elviselhető.

02

Miért ad a kalkulátor 0%-ot?

Mert a megadott számokkal a várható érték nem pozitív. A képlet ilyenkor nem oszt ki tőkét: a Kelly szerinti optimális tét a nulla.

03

Mi a különbség a teljes és a tört Kelly között?

A tört Kelly a teljes frakció osztott változata, például a fele vagy a negyede. Az elméleti növekedési maximum egy részéről mond le, cserébe jóval kisebb az ingadozás, és kisebb kárt okoz a valószínűség-becslés hibája.

04

A Kelly-frakció tét-ajánlás?

Nem. A kalkulátor egy képlet kimenetét mutatja meg a te bemeneteiddel, matematikai illusztrációként. Hogy fogadsz-e, és kockáztatsz-e bármennyit, az a te döntésed és felelősséged.

05

Mi történik, ha túlbecsülöm a valószínűséget?

A képlet a becslési hibát tétméretben nagyítja fel: a kelleténél nagyobb frakciót ad ki. A szisztematikus túltétezés a tőke gyors apadásához vezethet, akár akkor is, ha a valódi várható érték pozitív.